 |
 |
 |
 |
 |
 |
Minden dal letölthető, de ÜZLETI CÉLOKRA NEM HASZNÁLHATÓ!!!
Jogvédett dalok
Svájci jogvédő iroda
1. Ha mindent ami volt, elfelednél
Hosszú búcsú és egy kézfogás,
Néhány könnycsepp, egy vallomás.
Tanúnk volt rá a csillagos ég,
Egy az álmunk, hogy találkozzunk még!
Elszálltak az évek nélküled,
Ma sem tudom, mi lehet veled.
Ha mindent ami volt, elfelednél,
A múltnak néma búcsút intenél,
Ha megszegnéd a rég adott szavad,
Mert egy ösztön magával ragad.
Ha mindent ami volt, elfelednél,
De emlékem e dallal visszatér,
És álmaidban újra él a nyár,
Megérzed, hogy valaki vár.
Az a búcsú és a kézfogás,
Egy elfelejtett vallomás.
Titkunk őrzi a csillagos ég,
De ki tudja, találkozunk-e még?
Elszálltak az évek nélküled,
Ma sem tudom, mi lehet veled.
Ha mindent ami volt, elfelednél,
A múltnak néma búcsút intenél,
Ha megszegnéd a rég adott szavad,
Mert egy ösztön magával ragad.
Ha mindent ami volt, elfelednél,
De emlékem e dallal visszatér,
És álmaidban újra él a nyár,
Megérzed, hogy valaki vár.
Kovács Mihály – KoMi_2000. március 14.
Tárd ki két karod
És mondj el egy imát:
„Uram segítsd nemzetem,
E szép MAGYAR HAZÁT“
Azt mondják, hogy nincs esély
Mert kis nemzet vagyunk.
Azt mondják, hogy nem lehet,
Mert bűnösök vagyunk.
Azt mondják, hogy csend...,
Mi semmit sem értünk,
De nem mondják, hogy mennyi
szörnyűt megértünk.
„Megbünhődte már e nép“
Így szól a himnuszunk,
Minden határt elfeledve,
Mi össze tartozunk.
Hamis próféták
Nem kell kioktatás,
Csak miattatok nincs
őszinte kézfogás.
Tárd ki két karod
És mondj el egy imát:
„Uram segítsd nemzetem,
E szép MAGYAR HAZÁT“
Kovács Mihály – KoMi_2008. augusztus 11.
Legyen szép csillagos éj
Holdvilág, hogy sose félj
És legyen áldott a nap
Amikor megláttalak
Legyen minden oly csodás
Mint veled a találkozás
Te vagy, kit szívem kiván
Ki mindig mellettem áll
Nélküled mit ér a fény
Amikor nincs már remény
Az élet ha megvisel
Nem pótolhatjuk semmivel
És ha a sors átölel
Örökre búcsúzni kell
És mint az elsõ napon
A lelkemet neked adom
Te vagy, kit szívem kiván
Ki mindig mellettem áll
Nélküled mit ér a fény
Amikor nincs már remény
Te vagy, kit szívem kiván
Ki mindig mellettem áll
Nélküled mit érek én
Amikor nincs már remény
*
S ha végül megkönnyezel
Egykor újra majd velem leszel
Te vagy, kit szívem kiván
Ki mindig mellettem áll
Nélküled mit ér a fény
Amikor nincs már remény
Te vagy, kit szívem kiván
Ki mindig mellettem áll
Nélküled mit érek én
Amikor nincs már remény
Kovács Mihály – KoMi_2004. szeptember 30.
Ring a csónakunk, holdfényben a tó,
Egy furcsa érzelem, el sem mondható,
A partról régi dalt hoz felénk a szél,
Egy kedves dallamot, mely rólunk is mesél.
Két szemed
Nézem és elkábít a képzelet,
Nélküled mit sem ér a nyár,
Te szőke lány.
Két szemed,
Bennük ha meglátom a kék eget,
Egyszerre elolvaszt a vágy,
Te szőke lány.
Ring a csónakunk, halkan zúg a nád,
Összesímulunk, oly forró a szád.
Szól a régi dal, lelkünket hatja át,
Testünk felveszi a dalnak ritmusát.
Két szemed
Nézem és elkábít a képzelet,
Nélküled mit sem ér a nyár,
Te szőke lány.
Két szemed,
Bennük ha meglátom a kék eget,
Egyszerre elolvaszt a vágy,
Te szőke lány.
Kovács Mihály - KoMi_2009. szeptember 22.
Ott áll némán a zongorán,
Magányos évek hosszú során,
Egy régi fénykép, egy emlék
Mintha boldogok lennénk.
Habár már nem lehet velem,
E képről néz rám szűntelen.
Ez a kép egy elmúlt pillanat,
Mely mindörökre megmarad,
És nézem ennyi év után,
Álom volt-e csak csupán.
*
A múltba vissza-vissza űz,
Itt benn nem alhat ki a tűz.
Ez a kép egy régmúlt pillanat,
Mely mindörökre megmarad,
És kérdem ennyi év után,
Hogy álom volt-e csak csupán.
Kovács Mihály – KoMi_2007. november 26.
Elkerültem messze földre,
Nem volt senkim, nem volt otthonom,
A lelkemet bánat gyötörte,
De ilyen a sors, jól tudom.
Megbarátkoztam a széllel,
megkértem őt bárhová is tart,
Ha magyar szavat hall az éjben,
Dúdolja bátran ezt a dalt.
„Az én hazámban szép a nyár
Langyos esték éjszakák,
Mikor a pipacs virágzik,
Nekem oly nagyon hiányzik.”
Nyugtomat most sem találom
Hisz távol tőlem van az én hazám.
Álmaimban gyakran látom,
és megkönnyezem csendben, igazán.
Megkérem a kósza szellőt,
Bármerre jár, bárhová is tart
Ha magyar embert lát e földön
Dúdolja néki ezt a dalt.
“Az én hazámban szép a nyár
Langyos esték éjszakák,
Mikor a pipacs virágzik,
Nekem oly nagyon hiányzik.”
Kovács Mihály - KoMi_ 2009. június 6.
Gyakran álmodoztunk,
Hogy lesz még sok szép napunk.
Hogy lesz még szerelmes szó,
És minden, minden mi jó.
De az élet úgy elszaladt
És mindez álom maradt.
Te voltál nékem a tavasz és a nyár,
Te voltál az, ki mindig haza vár,
Te hagytál így el ennyi év után,
Te lettél végül minden ami fáj.
Te voltál nékem a tavasz és a nyár
Te voltál az, ki mindig haza vár,
Te hagytál így el ennyi év után,
Te lettél nékem minden ami fáj.
A bánat nem múlik el,
Az eső se mossa el,
Örök nyugovóra térsz,
De bennem, itt tovább élsz.
A könny most nem elég,
De sír velem az ég.
Te voltál nékem a tavasz és a nyár,
Te voltál az, ki mindig haza vár,
Te hagytál így el ennyi év után,
Te lettél végül minden ami fáj.
Te voltál nékem a tavasz és a nyár
Te voltál az, ki mindig haza vár,
Te hagytál így el ennyi év után,
Te lettél nékem minden ami fáj.
Kovács Mihály - KoMi _2009. november 5.
Egy nyári éj emléke most is él,
Elmúlt az ősz és újra itt a tél.
Magányosan még most is rólad álmodom,
Feledni nem..., feledni nem tudom.
Elmúlt a nyár és vele minden mi szép,
Vele szállt el az a szép álomkép,
Elmúlt a nyár de ismét a múltba hív,
Ott maradt két…,két összetört szív.
Zord, hideg tél, az álmom is befagy,
Kereslek én, nem tudom merre vagy.
Tavaszra majd ha újra virágzik a rét,
Lehet hogy ott találkozhatunk még.
Elmúlt a nyár és vele minden mi szép,
Vele szállt el az a szép álomkép,
Elmúlt a nyár de ismét a múltba hív,
Ott maradt két…,két összetört szív.
Kovács Mihály – KoMi_2003. október 31.
Ha kudarcok sora sújt téged,
És úgy látod hogy mostmár véged,
Ha nem hiszel semmiben már,
Hogy rád talán szebb jövő vár.
Ha lelkedet gyötri a bánat,
És tested is lassan elfárad,
Ha azt hiszed hogy itt a vég,
Nézz fel, majd segít az ég.
Ha elhagy a szerencse,
A sorstól el lettél feledve.
Bölcs legyél, mégse add fel,
Hisz az életben harcolni kell.
Ha elhagy a szerencse,
Indulj el bátran és nevetve,
Mindig van egy kis remény,
Hisz az élet egy kalandregény.
Kovács Mihály – KoMi_2010. január 6.
Ki sok év után egyszer végül hazatér,
Tekinget némán, hogy hol is az a tér.
Az utcákat járva mosolyog kedvesen,
Kit falujában mégsem ismer senki sem.
Ki régi kedvesét újra megtalálja,
Szíve elszorul amikor újra látja.
Megszólitaná, de végül nem meri,
Talán nagyon fájna ha már ő sem ismeri.
Ki egyszer útra kel, többé nem lesz otthona,
Az álomvilág sajnos gyakran mostoha.
Kitől a szíve kérdi mért volt ostoba,
Elhagyni fészkét, hogy többé ne legyen otthona.
Kovács Mihály – KoMi_2009. október 12.
Minden dal letölthető, de ÜZLETI CÉLOKRA NEM HASZNÁLHATÓ!!!
Jogvédett dalok
Svájci jogvédő iroda