Osztálytalálkozó
(Nem úgy fog az agyunk)
Új dal
KoMi
Honlapja
A nevem Kovács Mihály
Üdvözöllek a honlapomon
Tárd ki két karod
És mondj el egy imát:
„Uram segítsd nemzetem,
E szép MAGYAR HAZÁT“
Osztálytalálkozó
(Nem úgy fog az agyunk)
Új dal
Elmúlt néhány évtized hogy nem láttuk egymást
Átéltünk már örömöt, bánatot, sírást
Összejöttünk most újra itt, csak egy nap az egész
Megtudjuk, hogy ki lett ügyész, vagy éppen gyógyszerész
Igaz, nem úgy fog az agyunk
De tapasztaltabbak vagyunk
Talán egy kissé több már a ránc
De ettől még jöhet a tánc
Igaz, hogy ősz lett a hajunk
De különben nincs más bajunk
Talán egy kissé több már a háj
De nekünk ez kicsit se fáj
Néhány mondat s tudjuk mi a mai órarend
Értük kik már nincsennek egy perc néma csend
Életünkből felvillantunk néhány részletet
Visszaidézzük a gyorsan elmúlt éveket
Igaz, nem úgy fog az agyunk
De tapasztaltabbak vagyunk
Talán egy kissé több már a ránc
De ettől még jöhet a tánc
Igaz, hogy ősz lett a hajunk
De különben nincs más bajunk
Talán egy kissé több már a háj
De nekünk ez kicsit se fáj
*****************************
Igaz, hogy ősz lett a hajunk
De különben nincs más bajunk
Talán egy kissé több már a háj
De nekünk ez kicsit se fáj
Talán még lesz rá esély
Talán még van is remény
Higgyük el azt, hogy nem változunk
És egyszer még találkozunk
Zene és szöveg
Kovács Mihály KoMi 2021.12.19
Messze vitt a sors
Mint vándort, kit az élet sodra
meghurcol rémes utakon,
úgy ragadt magával engem
egy ködös, őszi hajnalon.
Tudtam, hisz álmaimban láttam,
hogy van még egy szebb világ...
Mint ködben tévelygő gyermek
ki keresi az otthonát,
bolyongtam és közben múltak
az álmatlan éjszakák.
Bíztam, mégis egyre bíztam
Hogy van még egy szebb világ...
Messze, messze vitt a sors
mikor némán egy célt és új utat mutatott.
Messze, messze vitt a sors
s ez a város, mint árvát örökbe fogadott.
.........
Bíztam, mégis egyre bíztam
hogy lesz még egy szebb világ...
Messze, messze vitt a sors
mikor némán egy célt és új utat mutatott.
Messze, messze vitt a sors
s ez a város, mint árvát örökbe fogadott.
Zene és szöveg
Kovács Mihály-KoMi 1999. Augusztus 28.
Elment (…az öcsém emlékére…)
Elment, el sem búcsúzott,
Mindent, mindent itt hagyott,
Nam szólt, csendben távozott,
S minden úgy megváltozott.
Elment, mint reggelre az álom
S ébren már nem látom,
Hogy hol van, merre jár.
Elment, de jöhet még egy álom,
Talán majd újra látom,
Nekem még ennyi jár.
Zene és szöveg
Kovács Mihály-KoMi 2020. Február 12.
